Abstract
<jats:p>A középkori exemplum mint retorikai eszköz Európa-szerte fontos szerepet töltött be a prózai műfajok kialakulásában. Felgyorsította bizonyos klasszikus műfajok, az aesopusi fabulák, a keleti tanmesék, a pajzán históriák és a legendák átalakulást, és előmozdította a novella műfajának előtérbe kerülését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készült Régi Magyar Exemplum- adatbázis, és az annak alapján összeállított Régi magyar exemplum repertóriuma első ízben vállalkozott arra, hogy a teljes reformáció előtti magyar nyelvű exemplumanyagot összegyűjtse és közölje. A repertórium több mint négyszáz történet modernizált szövegű átírását és teljes körű elemzését tartalmazza. Ezzel a 15–16. században fellendülő magyar nyelvű írásbeliség egy korábban kiaknázatlan forráscsoportja válik hozzáférhetővé, melynek köszönhetően vizsgálhatóvá válnak a reformáció utáni magyar nyelvű korpusz középkori gyökerei is. Haszonnal forgatható irodalomtörténeti, történeti, néprajzi és vallástörténeti kutatók számára, de a modernizált szövegközlésnek köszönhetőn ennél szélesebb olvasóközönségre is számot tarthat.</jats:p>