Abstract
<jats:p>Az államok kialakulása óta az államhatároknak, amelyek az államok felségterületét egymástól elválasztották, elválasztják, meghatározó, védő szerepük volt évszázadokon át. A 19. században a modern fegyverzet, főleg a tüzérség megjelenésével, majd a 20. században a légierő és a rakéták hadrendbe állításával a korábban erős védelmet nyújtó, természetes jellegű határok (folyók, hegygerincek) elvesztették fizikai védelmi szerepüket. Ezzel együtt – az államok nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődése következtében – az államhatárok politikai, közigazgatási jelentősége felértékelődött.Az 1990-es években Európában a határok szerepe átértékelődött, és az EU (Schengen) bővülésével létrejött térségben a belső határok bárhol és bármikor átléphetővé váltak a tagállamok területén jogosan tartózkodók számára, míg a külső határokon az őrizetet és a kijelölt helyeken való áthaladást szigorúbb követelmények elé állították.Ezzel párhuzamosan Magyarországon a szocialista évek alatt tabuként kezelt államhatárok, főleg a Trianont követő időszak kutatása szabaddá vált, ennek eredményeként folyamatosan születtek a magyar határok történetével kapcsolatos művek.E könyv nem a szokványos történeti korszakok szerint mutatja be hazánk határtörténetét, hanem a magyar államhatárok szempontjából kiemelkedő korszakok, így többek között a gyepűk, a végvárak, a katonai határőrvidékek, a dualizmus kora, Trianon és a második világháború szerint tagoltan.</jats:p>