Abstract
<jats:p>A fenntarthatóságra való átállás nehézsége az egyéni és a társadalmi érdekek közötti konfliktusokból fakad. A zöldberuházások költségesek, ezért a vállalkozások nem preferálják ezeket a beruházásokat, míg a társadalom számára az lenne kedvező, ha minél több ilyen beruházás valósulna meg. A dilemma feloldásához szükséges az ösztönzők megváltoztatása, hogy ezáltal a gazdasági szereplők magatartása is megváltozzon. Nem véletlen, hogy az átállás főként támogatások révén megy végbe. A gazdaságpolitika szempontjából ez a helyzet felfogható egy sokszereplős fogolydilemma játékként, ahol a kooperáció jelenti a fenntartható magatartást és cél a magas kooperációs arány kialakítása. A tanulmányban a különböző társadalmi attitűdök és a kooperatív magatartás jutalmazásának dinamikus kölcsönhatását vizsgálom a kooperáció alakításában. Feltételezem, hogy az egyének attitűdje lehet individualista, a klasszikus fogolydilemma játék magatartástípusa, valamint a többségi stratégiát követő konformista. Az attitűdök időbeli változását replikátor dinamika vezérli, tehát az az attitűd terjeszkedik a társadalomban hosszabb távon, amelyik sikeresebbnek bizonyul. A tanulmány központi kérdése, hogy hogyan befolyásolja az együttműködést egy támogatási rendszer bevezetése. A támogatásnak egyértelmű pozitív hatása van a kooperációra rövid távon, míg a támogatás visszavonását követően (hosszú távon), kontraproduktivitás tapasztalható. Ez az eredmény a társadalmi attitűd dinamikájának és a támogatások kifizetésekre gyakorolt hatásának kölcsönhatásából következik, mivel a támogatás implicit módon az önérdekkövető magatartás elterjedését ösztönzi.</jats:p>